Amint lementem a lifttel és kinyitottam az ajtót, máris megtámadtak, de szerencsére reflexeim a régiek voltak. A bal oldali ajtó zárva volt, hát jobbra fel mentem. Ott volt a töltőállomás, de az ajtókat nem lehetett kinyitni, kerülőutat kellett keresnem. Sajnos két embert nem tudtam megmenteni, s már csak halálsikolyukra emlékszem. Visszamentem a lifthez, s mit láttam? Bontják az ajtót lángvágóval. Szuper. Mikor átvágták, akkor jöttem én, s szépen lelőttem őket. Szerencsére erre továbbjöhettem, némi közelharccal párosítva. Néhány szobával arrébb, egy elsősegélygép mellett megtaláltam a hűtővizes tartályokat. A teljesítmény növelése érdekében ide is be kellett volna mennem, de előbb aktiválnom kellett a tartalék generátort. Hosszú, nehéz küzdelmek sorozata következett, mindenhonnan a nyakamba ugrottak. Az egyik létránál rádióztak, nem hagyhattam, hogy erősítést hívjanak, miután végeztem velük, felmentem, és arra haladtam tovább. A Coolant Drainage feliratnál kis trükköt kellett bevetnem. Találtam egy hordó robbanóanyagot, és egy robbantásokhoz szükséges szikráztatót. Odavittem a hordót a falrészhez, úgy, hogy pont ráessen a kábel végére, majd visszamentem, s lenyomtam a kart. A fal berobbant, és én pedig arra mehettem tovább. A következő teremben kellett megnyitnom a vizet, csakhogy ezzel a továbbhaladásom is gátolva lett. Hirtelen belelökdöstem a hordókat a vízbe, s kész is volt az alkalmi híd. Egy nagy rakás idegen támadott meg ezután, főleg a kis alattomos Alien Slave-ek, tudod, a kis zöld mitugrászok, akik árammal csapkodnak, és azt hiszik, hogy kemények, pedig csak böfögni meg brekegni tudnak :). Azt hittem, ennél nem lehet rosszabb, de ekkor jött az idegenek katonai ereje, egy kétméteres, drabális állat.< Jobbnak láttam elkerülni, így aztán egy másik utat választottam, ahonnét némi tűzharc árán pompás kilátás volt az idegenre, s két gránát után meg se nyekkent tőbbé. Hirtelen azt vettem észre, hogy megérkeztem célomhoz. A turbinákat beüzemeltem, s egy rövidebb úton elindultam visszafelé. Arra megtaláltam az én kis energiacellámat. Megérkeztem a töltőhöz. Egy haldokló biztonsági őrrel beszéltem. Szegénynek csak annyi ereje volt, hogy elálljon az útból, és azután meghalt. Előbb a töltőgépben feltöltöttem a cellát, majd felküldtem Rosenbergnek a lifttel. Ennek végeztével pedig visszamentem a főlifthez, és én is elhagytam ezt a helyet.