Ami még nem hagy nyugodni, az a személyes szerepvállalásom. Én a csapat tagja vagyok, egyben a szócső a nagyközönség felé, aki néha elvállal bizonyos mellékes feladatokat (például előszót írok). De remélem, hogy te, aki ezt olvasod, meg tudod érteni, hogy mennyi kreativitás szükséges egy ilyen játék elkészítéséhez. Vannak játékok, melyek koncepcióját mások találják ki, a fejlesztők pedig szolgaian megcsinálják, de a Half-Life 2 nem lehetett ilyen. Nem tudok a csapatból egy nevet sem mondani, aki ha nem vett volna részt a fejlesztésben, akkor a játékból ne hiányozna valamilyen lényeges elem. Vannak persze pletykák magányos sztoriíróról, önkényes rendezőről, parancsolgató CEO-ról, de ez, mint mondtam, a csapatmunkánk miatt nem vonatkozik ránk.

Mi is a játékostársadalom részei vagyunk. Tudjuk, hogy a játék akkor igazán jó, ha összhangban van a tömegek akaratával. A multiplayer játék akkor igazán jó móka, ha a másik fél is élvezi. Egy jó egyjátékos mód olyan, mint egy mozifilm, amelyben a főszereplő a játékos, és a forgatókönyvet is ő írja. A játék motorja akkor jó, ha rugalmas, és könnyen készülhetnek alá MOD-ok, melyek elősegítik az együttműködést a játékosok között, és megnövelik az alapjáték élettartamát. Ebben a könyvben lyesmikről is olvashatsz, s megláthatod azt is, hogy mekkora a Valve szerepe a játékosközösségekben az együttműködés elősegítésével és a játékostársadalom nagy mértékű támogatásával.

Gabe Newell

2004. november 8.

Bellevue, Washington állam