A Half-Life-ban Gordon Freeman szerep�ben j�tszol. Egy t�sgy�keres seattle-i, washingtoni ember. Gordon Freeman m�r nagyon fiatalon magas �rdekl�d�st �s tehets�get mutatott a kvantumfizika �s relativit�s-elm�let ir�ny�ban. Fiatalkori p�dak�pei Einstein, Hawking �s Feynman voltak.

M�g az 1990-es �vek v�g�n l�togat�ja volt az Innsbrucki Egyetemnek, Gordon Freeman megfigyelte a magk�zpont� teleport�ci�s k�s�rletek sorozat�t, melyet a K�s�rleti Fizikai Int�zm�ny folytatott le (l�sd Bowemeester, Pan, Mattle, Eibl, Weinfurter, Zeilinger, "K�s�rleti Kvantum Teleport�ci�," Nature, 1997, December 11.). A gyakorlati alkalmaz�sok a teleport�ci�ban megsz�llotts�g�v� v�ltak. 1999-ben, Freeman ledoktor�lt az M.I.T.-n.

Csal�dottan, lassan, �s a tudom�nyos kutat�soknak alacsony j�vedelm�b�l , egy messzi �lommal, Gordon munka ut�n n�zett a priv�t iparban. Nagy szerencs�j�re mentora az M.I.T.-n, Alex Kleiner professzor �tvette az ir�ny�t�s�t egy kutat�si k�s�rletnek, melyet egy nem haszn�lt rak�tab�zis ter�let�n, a Black Mes�ban, �j-Mexik�ban szerveztek. Kleiner n�h�ny k�v�l� elm�j� seg�det keresett, �s Gordon volt az els� v�laszt�sa. Tekintettel az el�rhet� forr�sra, �s t�k�re a Black Mesa Laborat�riumokban, Gordon �gy sejtette hogy valamilyen fegyver fejleszt�s�ben venne r�szt; de annak a rem�ny�ben, hogy gyakorlati, egy�ni tapasztalatait kamatoztathatja (a t�megsz�m�t�s �s az asztrofizika k�rzet�ben), elfogadta Kleiner aj�nlat�t. Egy but�n meghajt�s� teniszlabda �gy�n k�v�l, amit 6 �ves kor�ban �p�tett, Gordon soha nem haszn�lt m�s fegyvert ... mostan�ig.