Harmadik rész

„Váratlan beavatkozás”

Még alig került a boltok polcaira a Half-Life, a Valve máris elkezdte készíteni a folytatást. A cél az volt, hogy mindenképpen túlszárnyalják az előd sikereit. Szerencsére az első rész tervezői csapata egyben maradt, és persze mindenki be tudott volna nyújtani egy kívánságlistát azon dolgokról, melyek szerintük lehetnének jobbak is. De a Half-Life 2 nemcsak egy egyszerű folytatásnak készült, amelynek javítottak a grafikáján, hanem egy olyan új játékkoncepciónak, amilyet a világ még nem látott. Ezeknek a vadonatúj elemeknek a közbeiktatása azonban nem lehetséges másként, csak az alapok újraírásával. Vagyis új motort kell csinálni. A Valve a Quake 2 motort (amit a módosításaik után Goldsource-nak neveztek) egy az egyben kihajította, és helyette elkezdte csinálni a sajátját, amelyet ekkor már Source néven ismertek. Ugyanakkor felhívást tettek közzé programozók, pályatervezők, grafikusok és animátorok számára, hogy jöjjenek, hozzák össze azt, amit az első részből hiányoltak, hogy teljesen új vizekre evezhessenek a kész programmal. Miután azonban összeállt az új csapat, kiderült, hogy a Half-Life készítési sablonja egyáltalán nem illik más játékokra. A Half-Life 2 készítése olyan új utakra tévedt, mely során a fejlesztés sokkal keményebb és hosszabb lett, mint amilyenre bárki számított.

Lénytervezés

Ha a Half-Life 2 lényei meg tudnák tölteni City 17 állatkertjét, akkor jöhetne el a játékból kimaradt lények ideje, akik egy közepes méretű Combine-bolygó ökoszisztémáját is megközelítenék. Voltak olyanok, akik csak papíron léteztek, míg mások már az animációs fázisnál haláloztak el. Az alábbiakban a Half-Life 2 lénytervezőinek kimaradt munkáiról is lesz szó. A legkeményebbek közülük bekerültek a játékba, mint ellenfelek. A többieket egyelőre fiókba tették, és valószínűleg ezeken a hasábokon kívül sosem bukkannak fel máshol. De egy igazi szörny sosem halhat meg…

Cremator

Ez az egység a Combine-ok egyfajta takarítórobotja lett volna, amelynek a feladata az, hogy miután kitör a lázadás, likvidáljon és tüntessen el minden organikus egységet, ami az útjába kerül. A játékban nem szerepel, viszont formaldehidbe mártott fejével találkozhatunk Eli Vance laborjában.

Zombi

Ted Backman: „Számtalan játék próbálja a horroros irányvonalat hozni a történetében, igyekeznek minél hegyesebb fogú és ijesztő lényeket létrehozni. Szerintem viszont ez manapság cseppet sem félelmetes és valahogy erőltetett is. Én valami forradalmibbat képzeltem el: a lényege, hogy még gusztustalanabb legyen. Egy olyan egyszerű lény, mint egy kukac, önmagában nem ijesztő, de ha mondjuk szembe kell nézned vele közvetlen közelről, hát az már igen. És mi pont ilyeneken dolgozunk.”

Headcrab

Tom Leonard: „A fekete mérgező headcrab ötlete még a Half-Life 1-ből származik. Az alapötlet zseniális: amikor megtámad, nem öl meg, viszont mindössze egy életpontot hagy meg. Ez igazán izgalmassá teszi a játékot. Ha a játékos meghallja a fekete headcrabek jellegzetes hangját, rögtön jobban körülnéz, hogy megtalálja a zaj forrását. Ráadásul az összes többi lényt azon a pályán is félelmetesebbnek és fenyegetőbbnek fogja találni.”

Speciális zombifajták

A gyors zombi mesterséges intelligenciáját eredetileg a játékból végül kimaradt idegen bérgyilkosoknak készítették. Ezután az Ai hosszas hányattatás után végleges otthonát Ravenholmban találta meg. Ami a Half-Life 2 fejlesztése során ritkán történt meg, most bekövetkezett: létező mesterséges intelligenciához kellett kitalálni a lényt.

Kelly Bailey: „A játék hangeffektjeinek az elkészítése hatalmas meló volt. Van több ezer hangmintánk. Ezeket, a saját felvételeimet, és szintetizátorral készített alapokat használtam fel a hangokhoz. Általában egy szimpla hangmintával szeretek kezdeni, és azt alakítgatom, néha órákon keresztül, hogy teljesen egyedi legyen. Szívesen alkalmaztam a vadállatok hívójeleit, legyen szó jávorszarvasról, prérifarkasról, szarvasról, nyulakról, libákról, vagy kacsákról, hogy a szörnyek hangja minél egyedibb legyen. Nincs is például ahhoz fogható érzés, mint mikor egy jávorszarvasbika elbődül a hegyek között késő délután, és visszhangzik.”

Stalker

Ez a lény számtalan változtatáson ment keresztül a végleges verzióig. Volt egy vak, és egy fegyverrel felszerelt módosulata is.

Ted Backman: „A Stalker egy remekül megvalósított lény. Egy mindkét kezétől és lábától megszabadított ember, akit a Combine-ok rabszolgamunkássá alakítottak. Kivágták minden szervüket, és az egyszerűbb fenntartás érdekében sóoldattal helyetesítették a vérüket. Az ötlete onnan jött, hogy kellett egy lény, ami árnyékban marad, aztán hirtelen szembesül vele a játékos. Ezt az ötletet csiszoltuk tovább úgy, hogy maga a Stalker lett az áldozat. Első ránézésre őrült fél-embereknek tűnnek, de egyben szánalmasak is. Reméltem, hogy tudunk beléjük elég emberséget csempészni, hogy ne csak egy egyszerű szörnynek tűnjenek. Helyette egyfajta morális dilemmának akartuk kitenni a játékost, amivel minden alkalommal, ahányszor csak szembe kell nézni vele, érdekes problémákat vetünk fel. Sokkal izgalmasabb farkasszemet nézni egy őrült tússzal, mint valamivel, ami fel akarja falni az agyadat.”

Hidra

Ennek a lénynek világító, zselatinszerű húsa van, áttetsző bőrén át jól láthatóak a belső szervek. Bár még a legutolsó képeken is látszik, végül mégis kimaradt a játékból.

Ken Birdwell: „Személyes kedvencem ez a lény, mindig is ilyesmit akartam tervezni. Hat hónapot töltöttem azzal, hogy megfelelően lemodellezzem, és megtervezzem a mozgását. Mindenki nagyon szkeptikus volt, amikor hozzákezdtem, nem hitték, hogy meg lehet valósítani. Szép csendben dolgozgattam így hát rajta, de amikor végül kapott egy komolyabb AI-t, és bekerült egy-egy pályára tesztből, a srácok már bíztattak, hogy minél előbb fejezzem őt be. Csakhogy ennek a lénynek volt egy fatális hibája: nagyszerű volt, ahogy elragadja a társainkat, de a játékosnak lényegében nulla élvezeti szintet nyújtott. Amikor megtámadott másokat, akkor a saját nézőpontunkból lehet látni, ahogy a nagy kék csáp az áldozata után lopakodik, majd elkapja azt. Viszont ellene nem lehetett védekezni, és amikor minket kapott el, akkor a halálozásunk is száz százalékig biztos volt. Fájdalmas volt kihagyni őt a játékból, de meg kellett tenni: ha egyszer egy terv nem működik, akkor nem működik. De azért még szeretném viszontlátni a Half-Life univerzumban, mondjuk az Antlionok átgondolt intelligenciájával.”

Combine tanácsadó

Ted Backman: „A tervezésekor az elsődleges szempont az volt, hogy ne legyen humanoid, és függjön egy olyan technológiától, amit saját életének javítása érdekében tűzött ki. Evolúciója során elvesztette lábait, nem volt már rájuk szüksége, viszont testsúlyának megtartása bonyolult feladat lett, ráadásul szemei olyan gyengék, hogy csak műszerekkel lát jól. Viszont gondolkodása, feltalálókészsége, és az elme feletti uralom képessége domináns fajjá emelte. Ezt is, mint sok mást, Frank Herbert regényei inspirálták.”

Strider

Bill Fletcher: „Ennek a lénynek a mozgáskombinációját a zsiráf és a gorilla keveréséből állítottam össze.Elképzelésem szerint legyen kecses és magas, mint egy zsiráf, de a járása emlékeztessen a gorillákra és azok nyers erejére.”

Synth-ek

Speciális lények, melyekben egyaránt ötvöződik organikus életforma és Combine technológia. Képesek önmaguk reprodukálására. Ők segítik a Combine-okat világuralmi terveik megvalósításában.

Dhabih Eng: „Amikor eljött az ideje annak, hogy a Combine-ok nagyobb harci gépeit modellezzük le, szem előtt kellett tartanunk, hogy ezek valójában olyan lények, amelyeket egykoron a Combine-ok az uralmuk alá hajtottak, és vegyítették saját technológiájukkal. Ezért aztán úgy kellett dolgoznunk, hogy egyikük se legyen túlzottan gépies, de ne tűnjenek tisztán élőlényeknek sem. Nem pajzzsal meg fegyverekkel felszerelt lényeket álmodtunk meg, hanem olyanokat, akik a Combine-ok által mesterségesen előidézett evolúció során önmaguktól lettek ilyenek. Végül sikerült a nagy feladat: elmosódott a határ gép és lény között, kinézetükben, és főként mozgásukban is.”

Buggy

A jármű hangját egy 1968-as Chevrolet Camaro adta, melynek tuningolt motorja és rozsdamentes acél kipufogója volt.

Tri Nguyen: „A szerkezeten látszik, hogy házi gyártmányú, minden lehetséges hulladékot beleépítettek, sőt még az is látszik, hogy a harcok során megsérült, de gondos kezek átépítették. Jól példázza, hogy a Combine-ok miatt a tökéletes megoldás nem elérhető, de egy kis kreativitással az ilyen gondok is megoldhatóak.”

Légcsónak

A szerkezet eredetileg jet-skinek készült, de hamarosan gondok támadtak vele. Első személyű nézőpontból ugyanis eléggé kellemetlen volt az irányítás, és olyan volt, mintha a játékos csak eszeveszett gyorsan futna. Az áttervezett légcsónak-modell minden tekintetben megfelel a kívánalmaknak, ráadásul nagyon jól illik a játék hangulatához.

David Speyrer: „A járművel a legnagyobb gond a mozgásának a gyatrasága volt. Ha a nézőpontot szorosan hozzákapcsoltuk, akkor minden kis bukkanót meg lehetett érezni, ami a tesztereinket is kiakasztotta (mint például az egyik részprogramozónkat, Adrian Finolt). Végül átterveztük a kezelést, a mozgáskoordinációt, és a nézőpontot, és végre szereztünk Adriannek is egy nyugodt napot.”

Combine APC

Ezt a hatalmas szerkezetet eredetileg irányíthattuk volna, azonban a tesztelők véleménye szerint túl lassú volt az érdemi használathoz. Így hát nekünk maradt a Buggy, viszont Combine oldalon az APC felbukkan néha.

Combine Dropship

Számtalan terve észült ennek a szerzetnek is: az egyik korai vázlaton például nemcsak repülni tudott, hanem le tudott szállni a földre és rákszerűen mozgott is.

Combine Gunship

Míg az eredeti tervek színtisztán gépről szóltak, addig a végleges változat jóval életszerűbb lett. A teszterek a játék korai verziójában felismerték a lehetőséget, hogy mennyire jó lenne leszedni az égről rakétákkal azt a nagy szerkezetet. Ezt benn hagyták a játékban, és a rakéta-gunship küzdelmek izgalmas macska-egér játékká váltak.

Combine Scanner

A kis idegesítő repkedő mütyürök, amik vakuzásukkal néha el tudnak minket vakítani, mozgásukat és külalakjukat a piranháktól nyerték.

Antlion

Érdekes, de ezeknek a lényeknek a létjogosultságát az adta, hogy a mellső lábaik feljebb találhatóak, mint a hátsóak.

Josh Weier: „Az Antlionok már a kezdetekkor elkészültek, de számtalan módosításon estek át. Bár jól páncélozottak, szétlövésükkor darabokra repülnek, így hogy ne legyen túlzottan komolytalan a dolog, ágyútöltelékké változtattuk őket. Annak ellenére, hogy nem beszélnek és nincs jellegzetes karakterisztikájuk, néhány játékosból heves érzelmeket válthatnak ki. Sokan előszeretettel uszítják rá állataikat a Combine-okra, mások meg önfeledten szaladgálnak velük a pályákon.”

Az Antlionok királya

Ted Backman: „Tudtuk, hogy a rajongóink a két rész között idősebbek lettek, és várnak egy Mr. Friendly-szintű extrém szörnyet. Az Antlion királynál megtalálható a cafrangos fej, némi zsírpárna, és koronára emlékeztető kinövések a fejen. Az első tervrajzok után csináltam belőle egy három láb magas makettet (Sajnos először próbálkoztam ilyesmivel, így hát a makett össze is dőlt). Mivel az Antlionok patriarchális rendszerben élnek, ezért leginkább a hangyákra emlékeztetve viselkednek, viszont a királyuk nagyobb lett volna, mint egy Strider. Namost, a maketten Gordon az antlion király hatvan láb magas karmai közé szorulva, egy földalatti bolyban. Azonban a későbbiek során a felszínen nyüzsgő Antlionok kidolgozottsága sokkal jobb lett, és minél kevesebb föld alatt játszódó antlionos pályaterv maradt meg, úgy fogyott el a hely is a király számára, végül pedig ki is maradt a játékból.”

Gary McTaggart: „Minél jobban és eltérőbben kinéző karaktereket akartunk tervezni. Ezért aztán hetekig dolgoztunk egy modell alacsony és magas poligonszámú változatán, míg a kettőt egyesítve kaptunk egy jó közepes értéket. A játék készítésének a vége felé részt vettem egy, a Microsoft által rendezett konferencián, melynek a témája a jövő grafikája volt. Itt botlottam bele Bay Raitt-be. Bay dolgozott a Gyűrűk urán is, ő készítette el Gollam fizimiskáját, és ő is segített az animálás tökéletesítésén. Mondtam neki, hogy mindent bump mapping-gel kell csinálnunk,  ami nem nagyon válik a kedvünkre. Bay erre fogott egy ZBrush nevű programot (a Gyűrűk ura készítésekor is ezt használták), és önként vállalva elkészítette húsz perc alatt az antlion modell csodaszép változatát. Az egész csapat odáig volt a gyönyörtől. Ezután újra átdolgoztuk az összes modellünket, beleértve a főbb karakterek arcát.”

Antlion Guard

Ez a lény leginkább egy rövidlátó bikára hasonlít. Képes bedugni keskeny fejét a legkisebb résekbe, hogy elkapja a játékost, vagy éppen kőkemény feje segítségével felökleli őt. Büdös kis zsákocskáival (amelyeket később Gordon Freeman feromonként használva csalja elő az antlionokat) pedig képes elérni, hogy a játékos előbújjon szabad területre, ahol már védtelen vele szemben.

Combine Assassin

Ő lett volna a Half-Life 1 női bérgyilkosainak örököse, de aztán kimaradt a játékból. Mesterséges intelligenciáját a gyors zombik, sisakjának mintázatát pedig az Elite Combine-ok örökölték meg.

Combine Synth Elite harcos

Combine és ember keresztezéséből született elit harcosok. Számtalan átdolgozás után végül egyenruhát és sisakot kaptak, a többi Combine katonához hasonlót.

Alien Combine harcos

A Combine katona egy nagyon korai változata. Ez a lény még kukac módjára, csúszva járt volna, felegyenesedett felsőtesttel. Szándékosan nem vették a külsejét humanoid jellegűre, hogy még jobban felerősítsék a Combine hadsereg sokszínűségének érzését.

Combine Sniper

Modellje az elit harcosok egyik korai változatának egy kissé módosított változata. Az ő sisakját is, mint a többi Combine katonáét, a japán grafikus művésznő, Hayao Miyaziki tervezte.

Overwatch Soldier

Ez a harcos egy speciális vegyvédelmi öltözetet visel. Színe és mintázata mindig az aktuális környezeti behatásoktól függött volna.

Combine Elite

Eredetileg egy hús-vér Combine katonát takart az elnevezés, ami leginkább egy két lábon járó Striderre hasonlított, némi emberi jellegzetességekkel. A Citadella belsejében folyó harcok során azonban oda nem illése miatt inkább kicserélték egy emberi alakkal.

Combine Guard

Lehetetlen nem észrevenni, hogy egyenruhájukat a második világháborús SS-tisztek öltözéke inspirálta. Eredetileg csak a hosszú kabátot viselték, később megkapták az alap Combine-ok egyengázmaszkját is.

Combine Soldier

Marc Laidlaw: „A Combine szó a játékban eggyé vált a gonosz birodalom szinonímájával. A Combine nép azért vitte ilyen sokra, mert legendás az alkalmazkodóképessége. Akkora mértékű, hogy képtelen hosszú távon ellenállni vele szemben, hiszen számtalan különféle fajtájú és felépítésű lénnyel rendelkeznek. Ahogy az a Metro Copok és a Combine katonák példáján látszik, az emberiség, negatív tulajdonságai miatt, ideális alapanyag számukra.”

Metro Cop

Doug Wood: „Mire elkészültek, már jó pár animációs fázist hozzájuk rendeltünk. De senki nem nyugodhatott addig, míg a viselkedésmintájukat agresszívvá nem alakítottuk. Járásukba határozottságot, tartásukba gőgöt csempésztünk. Mivel ők előbb ütnek, aztán kérdeznek, ezért a kezük ügyében mindig ott van egy gumibot.”

Combine katonák

Ted Backman: „Ha a Combine-ok a védelmi eszközöknek kimeríthetetlen tárházát használhatják, vajon mit választanának ki belőle? Olyan lenne, mint a többi játékban: acélpáncél és válltömés? Ez vajon modern? Énszerintem ez nem egy túlzottan fejlett megoldás. A vállukon szerencsére nincs páncélzat, ami nem teszi őket futurisztikussá. Mindenki szeret a lövöldözős játékokban katonák ellen harcolni. Nem tudom, miért. Valószínűleg azért, mert az emberek azt hiszik, hogy a katonák könnyebben tudják őket kijátszani. Ezt tartottam szem előtt, amikor el kellett döntenem, hogy ez így van-e, vagy a katonaság csak felesleges konc a játékban. Én terveztem a ruhájukat. Ezekkel próbáltam meg éreztetni azt, hogy ezek veterán harcosok, akik már sok mindenen keresztülmentek.”